Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok - Tokaj

A birtok története:

A Hétszőlő dűlő 1502-ben kapta nevét, amikor a Garaiak hét kisebb parcella megvásárlásával kialakították birtokukat. A birtok egykori tulajdonosai között találjuk a bibliafordító Károli Gáspárt, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet és a Rákócziakat. A terület 1713 után a császári udvar tulajdonába került. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok központja az 1700-as évek elején épült Rákóczi-Dessewffy kastély. A Tisza partján található barokk stílusban épült kastély hosszú időn keresztül sóvámház volt, a Máramarosból uszályon érkező sót itt rakták szekérre és vámolták el. Korabeli dokumentumok Palota pince, illetve Palota néven említik a mai Rákóczi Pincét és a fölötte található épületegyüttest. A pince feletti épület a tokaji vár lerombolása (1705) után a tokaji uradalom központjává vált. Ma a lovagterem borlovagrendi szertartásoknak és borkóstolóknak ad helyet. Itt kapott helyet a birtok bormúzeuma, ahol muzeális borok, a régebbi évjáratú aszúk és szamorodnik pihennek nemespenésszel borítva.

A pince és a hozzá tartozó üzem bemutatása:

A bortermelésben a késői szüretelés, az aszúborok elsődlegesek. Bort csak a saját termésükből készítenek (aszúszemeket sem vásárolnak mástól). Az aszúszemeket kizárólag mustban áztatják. Az aszúborokat fahordóban erjesztik, majd két évig hagyományos pincékben érlelik. Összes borukat maguk palackozzák.A természetes bor készítésének alapja a nagyon jó minőségű szőlő és must. A bor készítése során semmilyen formában nem avatkoznak bele a bor összetételébe (savcsökkentés vagy -növelés, édesítés kizárva), a borkezelések csak a hagyományos pincemunkákra (fejtés, derítés, szűrés) korlátozódnak.

Az ültetvény bemutatása:

Az 1991-ben alakult Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 55 hektárnyi területe a borvidék legdélibb pontján, a Tokaj-hegy déli oldalán, egy északról és keletről védett völgykatlanban található, 120-300 m tengerszint feletti magasságban. A birtok nagyobb részét két első osztályú dűlő, a Hétszőlő (16 ha) és a Nagyszőlő (15 ha), valamint a Lencsés és Kis-Garai dűlők alkotják.A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok megalakulása óta következetesen hagyományos szőlőtermesztést folytat: alacsony művelés (Royat kordon, bakművelés) rövid csapos metszéssel, teljes talajművelés, négyévenkénti istállótrágyázás, zöldmunkák (rügyválogatás, hónaljhajtások eltávolítása, levelezés), fürtválogatás.

A birtok borai:

Az 1772 óta elsőosztályú dűlőként számontartott Hétszőlő és Nagyszőlő dűlők borát az adott dűlők termése adja. A Hétszőlő borokban mind a négy hagyományos tokaji fajta (Furmint, Hárslevelű, Muskotály, Kövérszőlő) megtalálható, a Nagyszőlő borok kizárólag Furmint fajtából készülnek. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok egyéb területeiről származó borokat Dessewffy Kastély néven forgalmazzák.

Természeti és kulturális látnivalók a környéken:

A Hétszőlő különleges látnivalója a szőlőbirtokon kialakított tanösvény. A birtokra látogatók a szőlőterület bejárásával megismerkedhetnek a legfontosabb tokaji szőlőfajtákkal, az időszerű szőlőtermesztési munkákkal, a túra végén pedig a Rákóczi Pincében a Hétszőlő-borokkal.

További gondolatok a birtokról:

Műtrágyát, gyomirtó szereket nem használnak, áttértek a biológiai növényvédelemre és a hagyományos növényvédő szerek (réz, kén) fokozott alkalmazására.