Egy tartalmas novemberi nap Koch Csabánál

A negyedszázados jubileumát ünneplő pincészetben a rezisztens fajtákkal folytatott előrehaladott kísérletek eredményeiről is meggyőződhettünk.

Kettős oka volt annak, hogy a borszakírók november közepén látogatást tettek Koch Csaba borotai birtokán. Az volt az összejövetel fő apropója, hogy negyedévszázada vezette le élete első szüretét Koch Csaba, vagyis épp most volt jubileumi 25. szürete. A másik ok talán még ennél is nyomósabb. Azok, akik felelősséget vállalnak bolygónk jövőjéért, már egyre inkább proponálják a változások szükségességét, hiszen a permetszerek folytonosan növekvő mértékű használatával saját életterünket mérgezzük. Akik úgy érzik, hogy felelősséggel tartoznak környezetük iránt, azok két irányban tapogatóznak. Vagy valamilyen természetközeli módon (bio, biodinamikus, demeter) kezelik ültetvényeik meglévő fajtaállományát, vagy részben lecserélik fajtaállományukat, és új, rezisztens fajtákat telepítenek el. Koch Csaba ez utóbbi módszert választotta, és már 30 hektáron termel két rezisztens fajtát, a Bácskát és a Pannoniát, emellett közel húsz kísérleti szőlőfajta tesztelésében és szaporításában is együttműködik a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. Épp ezért a kutatóintézet delegációja is részt vett a borbemutatón és dispután Dr. Kozma Pállal, a Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Osztály vezetőjével az élén, akitől megtudhattuk, hogy az EU mezőgazdasági területének csupán két százaléka szőlőültetvény, de mégis a kijuttatott növényvédő szerek ötven százalékát használják fel. Az Európai Unió ECOPHYTO terve előírja, hogy 2018-ig a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét ötven százalékkal kell csökkenteni, 53 hatóanyag kivonását már elrendelték. Ezért is fontos megfelelő rezisztens fajták kikísérletezése, melynek során fontos az új fajták fagy- és téltűrésének feltérképezése különféle termőhelyeken.

Kozma professzor az egyik általa keresztezett rezisztens fajtával

A pécsi kutatóintézet Szentmiklós-dűlői telephelyéről szép mikrovinifikációs tételeket kóstolhattunk az idei évjáratból. A fehérek közül az 54/2-es klón, a Bácska, a Pannonia, az Andor szőlő, majd a Jázmin következett, míg a kékszőlők közül 29/3-as klónból készül borok jöttek sorra. A bemutatott borsor azt bizonyította, hogy a rezisztens fajtákkal nyugodtan lehet számolni a jövőben, bármilyen borteszten megállták volna a helyüket.

Koch Csaba idejekorán ráérzett a rezisztens fajták elterjesztésének szükségességére, hamarabb ébredt ezen a téren, mint a hazai szakma, rendszeresen átjárt Temerinbe, hogy tanulmányozza az ottani fajtakísérleteket. Az alanyokat is onnan szerezte be első kísérleteihez, a jó tömegbort adó Bácskát, valamint a minőséget képviselő Pannoniát. A rezisztens szőlők meghálálják a gondoskodást, kettős eredményük, hogy nem általuk nem kell a környezetbe méreganyagokat juttatni, így a permetezési költségeket is meg lehet takarítani.

De Koch Csaba innovatív gondolkodása nem merül ki a rezisztens fajtákkal való eredményes kísérletezéssel. Az ő felfogása szerint a szokásosnál nagyobb lombozattal fejlődő szőlőnek megnő a fotoszintetizáló képessége – így több napfény kerül a bogyókba, majd a palackokba. A művelésmódra irányuló kutatások jelenleg is zajlanak, a drónos fotoszintézisvizsgálatok során is jól látszik, hogy az általa „boldog szőlő”-nek nevezett növény intenzívebben fotoszintetizál, mint a csonkázott, azaz „boldogtalan” szőlő, és az is bebizonyosodott, hogy a „boldog szőlő” 10 százalékkal többet terem.

Szép borsorral lepte meg Koch Csaba a negyedszázados jubileum alkalmából vendégeit. Bevezetésképpen néhány szép fehéret kóstolhattunk idén szüretelt Irsaijától, Cserszegijétől kezdve az idei és tavalyi Chardonnay-kon át a rezisztens Bácskáig. A rozék után jöhetett néhány kadarka, majd a nagyágyúk, a Cabernet Franc Premium 2011-ből és 2012-ből, a Csanád ugyancsak e két évjáratból, amit aztán a csodálatos 2007-es jégbor zárhatott le. Lenyűgöző volt érzékelni, ahogy a hagyomány tiszteletétől indíttatva a legkorszerűbb technikával való munkálkodással, a természet iránti alázattal mennyire puzzle-szerűen egymásra épülnek Koch Csaba borászati filozófiájának egyes elemei, amit borai nagyszerűsége, hazai-, és világversenyeken elért eredményei folyamatosan igazolnak vissza.

A szőlő itt boldog, hát még az ember – legyen az akár zsűritag, akár közönséges borkedvelő – amikor Koch Csaba palackjait kibontja. Mert, hogy okvetlenül meg kell kóstolnunk a roppanó gyümölcs üdeségét szájunkba csempésző Cserszegi Fűszeresét, mely súlyos aranyakat nyert az utóbbi években. De nem kevesebb az aranyérmeinek száma annak a Hajós-Bajai Irsai Olivérnek sem, amely tavaszt idéző virágillatokat csempészik orrunkba, és nyári gyümölcsök izével köszönti szánkat.

A rozék között nehéz lenne valamelyik mellé letenni a garast, hiszen a Kékfrankostól a Hajós-Bajai Rozé Cuvée-n át a Cabernet Sauvignon Rozéig mindegyik könnyed, gyümölcsös, üde.

A végigkóstolt vörösborok sorát már nehéz volna végigvenni, és egyébként is hadd legyünk annyira részrehajlóak saját korábbi döntésünk mellett, hogy számunkra legkedvesebb a legutóbbi „Média Bora” megmérettetésen Nagy Arannyal díjazott Villányi Cabernet Sauvignon Classicus volt.

Koch Csaba most is tele van új elképzelésekkel, tervekkel, bár hosszú utat tett meg eddig is. 1996-ban megvásárolt itt egy több mint 100 éve épített vert falú 120 m2 teljes alapterületű alföldi verandás paraszt tanyát, a tanya udvarán gyümölcsössel. E bázis köré indult meg az építkezés az anyagi lehetőségei függvényében. 1997-ben megépült a tanya mögötti pince, 2000-ben néhány kisebb raktár, 2001-ben a pince hosszabbítására kerülhetett sor, majd a jelentősebb beruházások és az épületek egységes stílusának kialakítása 2004-től kezdődött, amikor megépült a családi borászat centruma. Ez az épület központi elhelyezkedésénél, funkciójánál fogva meghatározó eleme a borászat építészeti arculatának. Tekintélyes méreteinél fogva elegánsan viseli a környékbeli (Hajós, Nemesnádudvar, Császártöltés) pincefalvak épületeinek tégla- díszítményeit.

Így hát létrejött családi borászának bázisa, de szükség volt egy olyan építményre, ahol ezeket a borokat be is lehet mutatni, nem beszélve arról, hogy kóstolás után valahol le is kéne pihenni, meg is kéne szállni. Hogy ez is meg legyen oldva, a beruházások új lendületet vettek, 2005/2006-ban elkészült az önálló borkóstoló épülete is. A borászat telkének közepén ideális volt a hely egy borturizmus céljaira kialakított épület számára, félúton a borászat, és későbbi megvalósításra tervezett falusi turizmus szálláshely között. A mintegy 250 nm2-es épület a vidéki fogadók hangulatát idézi, elegáns és kényelmes elhelyezést biztosít az ide látogató turistacsoportok részére. Jelenleg a Kóstolóépület téliesítésének megoldása a legfontosabb feladat, melynek kialakítására már megszülettek az építési tervek, jövőre már biztosan ott kóstoltjuk Csaba nagyszerű tételeit.

Jelenleg 120 hektár szőlőt művel, és folyamatosan igyekszik növelni birtokán a jó minőséget adó szőlők arányát, ezért idén cabernet sauvignont, cabernet franc-t, kadarkát, chardonnay-t telepít. Célja, hogy egészséges, permetszermentes borokat készítsen. Gödöllőre jár agrármérnöki mesterképzésre, tudományos munka keretein belül kísérletezik az általa kifejlesztett termesztéstechnológiával, melynek lényege, hogy hagyja a szőlőt szabadon nőni, nem kényszeríti drótok közé, és nem csonkázza. Így keletkezik hát a boldog szőlő, boraitól pedig a boldog kóstoló.