Alternatívák az Olaszrizling nevére

Balatoni borászok kezdeményezik, hogy a fajtának kevésbé félrevezető nevet találjanak. Első lépésként három javaslatot véleményeztetnek az UPOV-val.

Mint a 21 borász összefogásával idén elindított BalatonBor jelentős sikere is mutatja, leginkább a tóparti borászok viselik szívükön az Olaszrizling fajta sorsát, ezért kezdeményezte idén februárban a három legismertebb balatoni borász-szervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex, hogy keressünk új, kevésbé félrevezető nevet a fajta számára, ami különösen az exportpiacokra nézve fontos. Felhívásukra ötvennél is több névjavaslat érkezett. Ezekből a három szakmailag legmeggyőzőbb nevet továbbítják most annak a svájci szervezetnek, az UPOV-nak, mely megvizsgálja, hogy megfelelnek-e a nevek a nemzetközi szabályoknak (földrajzi nevek kizárása stb.), mert enélkül nem lehet szabályos az új nevek használata:

OrisNemes és Mandola.

Az Oris hangzásában utal az Olaszrizling névre, annak egyfajta összevonása, de már nincs benne kifejezetten sem az, hogy olasz, sem az, hogy rizling. A Nemes Rizling jelenleg is elfogadott fajtanévből elhagyva a félrevezető rizlinget pont az marad meg, ami a kezdeményezés fő üzenete, hogy ez a fajta nem holmi tömegbor, hanem magas minőséget adó Nemes. A Mandola név pedig a fajta talán legmeghatározóbb karakterjegyére, a mandulás ízjegyekre utal és szintén jó hangzású név.

Amennyiben ezek közül egynél többet is jóváhagy az UPOV, a borértő közönség szavazhatná meg, hogy melyik név lesz a befutó.

A felhívás kapcsán lábra kapott félreértések eloszlatására fontos kiemelni, hogy az Olaszrizlingnek már most számos szinonimáját lehet használni, többek közt a Nemes Rizling név is szabályosan szerepelhetne helyette a címkéken, de a balatoni borász szervezetek szerint ezek közül egyik sem volt megfelelő, ezért döntöttek új név keresése mellett, mely a világpiacon versenyképes lehetne az egyre elfogadottabb horvát Graševina névvel szemben. Valójában tehát sokkal inkább a Graševina helyett keresnek új nevet és nem az Olaszrizling helyett, mely azt már sajnos kellőképp bizonyította, hogy nem tud versenyre kelni világviszonylatban a horvát névvel – nem utolsósorban azért, mert az olasz jelző és a rizling megnevezés is félrevezető, az ezzel kapcsolatos magyarázkodás gyakorlatilag ellehetetleníti a fajta marketingjét. Természetesen bármilyen új alternatív név bevezetése után is jogilag lehet majd használni a bejegyzett fajtaneveket, akár az Olaszrizlinget vagy bármelyik más szinonimát, viszont a külpiacokon egyedül egy erős szakmai konszenzussal bevezetett új névvel lehet esélyünk, ha nem akarjuk elfogadni a már-már sztenderdként elismert Graševina nevet.

Márkanévként a BalatonBor már önmagában is az olaszrizling név egyfajta piaci alternatívája lehetne, de a jövőben rozé, sőt gyöngyöző és vörös BalatonBor bevezetését is tervezik, ezért célszerűbb új fajtanévvel tisztázni a félreértéseket. Az idei szüret után jóval több BalatonBor kerülhet piacra, mivel jó néhány pincénél már most elfogyott a májusban piacra került tétel, ami a siker talán leginkább kézzel fogható jele. A borász-együttműködéssel indult BalatonBor program stratégiai célja a minőségi szőlő felvásárlási árainak és ezáltal a gazdák megélhetésének javítása a régióban, ezért idén új ajánlásként fogalmazzák meg a 130 forint feletti felvásárlási ár követelményét, amennyiben az adott tétel akár csak részben is felvásárolt szőlőből készül.