2012-ben, az első kiíráskor a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok, majd a következő évben a Patricius Borház és Szőlőbirtok nyerte el a címet. Míg az első két alkalommal a zsűri teljes konszenzussal hozta meg a döntését, idén a szavazatok összesítése soha nem látott izgalmakat hozott, és nüansznyi különbség döntött az első három helyezett sorrendjéről. Végül 2014-ben a villányi Bock Pince lett Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka, a kisharsányi Vylyan, valamint és az erdőbényei Béres Szőlőbirtok és Pincészet előtt. A kiélezett versenyt jól érzékelteti, hogy a Vylyan és a Béres, sőt, a dobogóról alig lemaradt Pannonhalmi Apátsági Pincészet is négy-négy zsűritagtól kapta meg a maximális 100 pontot.
Bock József története a magyar borászat rendszerváltozást követő megújulásának kvintesszenciája. Az ő munkássága példázza azt a fantasztikus utat, amelyet bejárva egy lesajnált ország ihatatlan borokat előállító termelői közül többen is a szemünk előtt emelkedtek ki úgy, hogy nedűik mára a világ legnagyobb vörösborainak szűk elitjébe tudtak kerülni. Bock József a villányi bortermelés emblematikus figurája. 1997-ben elnyerte a legrangosabb országos elismerést, az Év Bortermelője díjat, majd tíz évvel később – miközben presztízse folyamatosan növekedett –, borászatát az Év Pincészetének választották meg, s még ugyanebben az évben a magyar borkultúráért, s ezen belül is a villányi régió fellendítéséért végzett áldozatos munkájáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Bock József az elsők között, 1987-ben kezdte önállóan palackozni borait. A sikerek lehetőséget nyújtottak a birtok jelentős gyarapítására. A borászkodás bázisa az édesapja által vásárolt présház és földterület volt a Jammertálban, de a birtok gyorsan gyarapodott, és az ezredfordulóra elérte a 25 hektárt, napjainkra pedig 70 hektáros területet mondhat a magáénak.
Pince- és élményközpont
A birtok központja Villány kellős közepén, tradicionális, falusias környezetben található. A küllemét tekintve még a klasszikus porták sorához illeszkedő borászat udvarába térve azután lépésről lépésre meglepetések érik az embert. Az utcafronthoz csatlakozó épületben kialakított vendéglő és az egykori csűr helyén létesített gazdasági épület, tetején a panzióval még csak a nyitány, hiszen beljebb haladva tárul csak fel a gigantikus épület-, és pincerendszer valódi képe. A Czinege István és Alecker Gotthard tervezte épületek rutinosan oldják meg a falusi környezetből a monumentális építmények tömbjeibe való átmenet léptékváltásait. A pince központi terme a Nap, a Hold és a csillagok kultuszának afféle sarastrói szentélye, nem csoda, hogy rövid idő alatt közkedvelt esküvői helyszínné vált. Ennek a kör alaprajzú térnek minden egyes elemét Hoffer Ottótervezte és kivitelezte, aki úgyszintén kifogyhatatlan alkotói lendületben, ötletekben, sokszínűségben és kreativitásban. A pincebelső művészeti élményét a kaliforniai Santa Monicában alkotó jeles festőművész, Faragó Miklós zománcképei teszik teljessé.
A jammertáli ősi fészek
A falubeli Bock birtokközpont azonban még nem minden. Mára a Jammertál tájépítészeti karaktere is elsősorban az ő keze nyomát viseli. Először a volt Ursics-féle présház lett a Bock Birtok jammertáli központja, amelyet a rendszerváltozást követően a szakcsoporttól vásárolt meg. A vadszőlővel dúsan befutott épület sokáig a legattraktívabb présház volt a környéken, ám a szakcsoporti időszakban olyan mértékben elhanyagolták, hogy rendkívül leromlott állaga miatt le kellett bontani. A táj arculatának megőrzése érdekében Bock József az eredeti épületet – lebontását követően – ugyanúgy visszaépíttette. A présház megjelenése napjainkban pontosan azonos az eredetivel, csakhogy ez már tökéletes, örök időkre szánt építmény. A Jammertál tájképileg meghatározó, domináns építménye az 1977-ben épült Pápis-féle kétszintes présház. Miután ezt az építményt is megvásárolta, felújítását nemrég fejezte be Bock József. A korábban tájidegen, sárga színre festett épület ma jó karban, teljesen felújítva, fehéren ragyogva uralja a tájat.
A nemsokára megjelenő lapszámunkból megismerhetik a Bock-család Magyarországra kerülésének történetét és a pincészet nagynevű dűlőkben (Ördögárok, Jammertal, Bocor…) található ültetvényeit is, valamint interjút olvashatnak Bock Józseffel.
