Amforák Kislakról

 

Légli Attila felélesztené az amforás bortárolás hagyományát. Edényeivel már több tokaji borászatban kísérleteznek.

 A Magyar Sommelier Szövetség dél-balatoni kirándulásán ellátogatott Légli Attila fazekasműhelyébe is. Ahogy a hazai borkedvelők előtt köztudott, a három Légli-fivér közül Ottó és Géza a családi tradíciót folytatva a minőségi borászat mellett kötelezte el magát, míg a harmadik fiú, Attila keramikus művészként él és dolgozik. Keze munkája során eddig főleg cserépkályha-elemek, étkészletek, korsók, kancsók, fagyálló kerti kerámiák készültek, de például az év borászainak kézlenyomatait is ő készítette el évről évre. Munkássága most egy új színfolttal bővült.

Ismeretes, hogy a bor tárolására eredetileg amforákat használtak, sőt ezeknek köszönhetjük, hogy egyáltalán fennmaradtak történelem előtti időkből származó borminták, melyek vizsgálatára, kóstolására az elsüllyedt gályákon szállított amforák kiemelését követően kerülhetett sor. Az amforákban való bortárolás valahol a hordós és a tartályos bortárolás közötti egészséges átmenetet jelentheti napjainkban, egyesítve mindkettő előnyeit. Folyamatosan használnak amforákat Grúziában, de napjainkra reneszánszát éli, és egyre elterjedtebb Spanyolországban is. Az amforákat általában beássák a földbe, hogy a kerámia porózusságának hatását így kiszűrjék.

Most Légli Attila kidolgozott egy módszert, amelynek alkalmazásával porozitás-mentes amforákat képes előállítani. Az első égetést követően az agyagedényt bevonja egy záró masszával, majd másodszor is kiégeti, így az betömörül az edény felszínén, és sima, porozitásmentes felületet alkot. Az így készített amforák ma még szinte beláthatatlan távlatokat jelenthetnek a hazai borászat számára. Nyilvánvaló, hogy a tokaji borkülönlegességek tárolására sokkal alkalmasabb lehet, mint az eddig használt üveg-ballonok, de érdekes lesz majd kikísérletezni, hogy az aszúboroktól a vörösborokig hogyan fejlődnek a hazai borok, ha amforába kerülnek, hiszen például Spanyolországban is vörösborok tárolására használják.

Légli Attila először kisebb űrtartalmú amforákat készített, az elsők 4,9, 7,5, 9,5, 14,5 literesek voltak, majd nekibátorodott, és jöttek a 25, 52 literesek. De nincs megállás, mert már készül a 80, 125, 180, és 250 literes mintadarab is. Az első tapasztalatok kiértékelése még természetesen várat magára, de a Légli-féle amforák már használatban vannak több tokaji pincészetnél, mint például a Tokaj Hétszőlőnél, az Oremusnál, és Szepsy Istvánnál. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.